Elkezdődött az ukrajnai békekonferencia Svájcban, a német kancellár szerint komolytalan Putyin ajánlata
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem is hívták meg a tanácskozásra, de a német kancellár előre közölte is, hogy a békejavaslata “komolytalan”.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem is hívták meg a tanácskozásra, de a német kancellár előre közölte is, hogy a békejavaslata “komolytalan”.
Az ukrán elnök szerint amit Putyin csinál, az a „nácizmus újjáélesztése”.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
Erről is tárgyaltak az országok vezetői, illetve Kijev kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Washingtonnal.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Gyakorlatilag minden szempontból káros a háború. Amellett, hogy rengeteg emberáldozatot követel, és a középkorba lök vissza komplett régiókat, a környezetet is szennyezi.
Az orosz erők rakétatámadása Krivij Rih egyik lakóövezetét érte.
A kormány legfontosabb céljának és feladatának a tárcavezető azt nevezte, hogy garanciát kapjon arra: magyar katonáknak nem kell részt venniük ebben a misszióban.
Az egykori Keleti Blokk területén létrejött, majd a nyugati katonai szövetséghez csatlakozott országok alkotják a Bukaresti Kilencek (B9) csoportját, ahonnan a magyar szekér rúdja éppen kifelé áll, ugyanis a többiek megunták, hogy Budapest ellenkezése folytán nem tudnak egyhangú nyilatkozatokat kiadni az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A legújabb generációs repülőt 2022 óta gyártják.
A magyar hadiipar nem tudta kihasználni az európai fegyverkezési hullámot. A jövőbeni fejlődés érdekében szükség lenne a hatékonyabb lobbizásra; a szoros orosz-magyar kapcsolatok miatt megrendült nyugati bizalom helyreállítására; és a hazai beszerzések felgyorsítására.
“Több partnerünk már beleegyezését adta, és a következő napokban véglegesíteni fogjuk a koalíciót” – mondta a francia államfő.
Jens Stoltenberg szerint az önvédelem joga magában foglalja azt is, hogy a megtámadott ország az agresszor területén lévő katonai célpontok ellen intézzen támadást.
Oroszország évek óta támadja különféle eszközökkel a nyugati országokat. A hibrid háború az utóbbi hónapokban felpörgött, Moszkva és szövetségesei mindent bedobnak az EP-választás előtt, hogy zavart keltsenek, és nekik tetsző változásokat érjenek el.
Jens Stoltenberg szerint egyelőre egyik tagállam sincs közvetlen veszélyben.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében hangsúlyozta, csak azok kapnak levelet, akik erre felhatalmazást adtak.
A külügyminiszter csak azt sajnálja, hogy az oroszok nem lesznek ott Svájcban.
A ukrajnai harctéren zajló ötletelésnek (és sok esetben sufnituningnak) kevés dolog szab határt, még akkor is, ha a megoldás néha éppenséggel a sebezhetőséget növeli a védelem helyett.
Az Oroszország-szakértő szerint a magyar kormány háromféleképpen tudna tenni a békéért, de jelenleg nem ennek megfelelően cselekszik.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.